2017. november 27., hétfő

Mézeskalácsház tojás nélkül, tojásmentes cukormázzal

A hétvégén elkészítettük a gyerekekkel életünk első mézeskalácsházát. Nem vagyok híve a cukormáznak, minden évben aszalványokkal, magvakkal díszítjük a mézeskalácsokat, esetleg magas kakaótartalmú étcsokival (mint például ITT), de megígértem a gyerekeknek, hogy idén mindenki kap egy házikót. Ezt már nem tudtam cukormáz nélkül "megúszni". Ráadásul a máznak tojásmentesnek kell lennie, mert lányom tojásérzékeny (porcukor, citromlé, egy kis étkezési keményítő és kevés víz van a mázban, amit jó sűrűre készítettem). 

A sablont innen töltöttem le. 

A tapasztalataim a következők: 

1. A tésztát sütőpapíron kell nyújtani és kivágni, mert így nem deformálódik a kivágott forma a tepsire helyezéskor. 

2. Sütés után sima felületen kell kihűteni az alkatrészeket, különben görbülnek, deformálódnak. 

3. Óvatosan csúsztassuk le a tepsiről a kisült elemeket, nehogy eltörjenek. 

4. A cukormáz legyen jó sűrű, különben sokáig kell tartani, fogni, meg könnyen szét is csúszik az épület. Ha terül a máz, akkor még nem jó, kell még hozzá porcukor. 

5. Természetesen eredetileg tojásfehérjével kell kikeverni a porcukrot, de lányom tojásallergiás, így nekem mást kellett kitalálnom. 

6. A porcukrot szitáljuk át. 

7. Sajnos nem méregettem, miből mennyit tettem a mázhoz, de az a lényeg, hogy először mindig nagyon kevés folyadékot tegyünk a cukorhoz. Körülbelül egy evőkanál étkezési keményítőt kevertem minden adag porcukorhoz (azaz másfél-két kávédarálóban megdarált adaghoz). 

8. A sablont és a tésztát szikével vágtam ki. 










Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése