2017. december 20., szerda

Rugelach- édes és sós

Ez megint egy olyan recept, ami már évek óta arra várt, hogy kipróbáljam és csak most jött el az ideje. Most is csak azért, mert rengeteg krémsajtom volt itthon (a sajtiskolából hoztam haza hétvégén egy nagy dobozzal).

A rugelach egy zsidó eredetű recept, amit édes töltelékkel kell megtölteni (lekvár, aszalványok, fahéj, cukor). Én most férjem kedvéért azért kipróbáltam sósan is és azt kell mondjam, nem bántam meg. A sós változat ropogós, leveles volt, akár a hajtogatott vajas tészta. A különbség annyi, hogy ezzel alig van munka. Csak összegyúrom, állt néhány órát (vagy egy éjszakát), majd kinyújtom, megtöltöm és már sütöm is. Van, akinek nehézséget okoz a tészta kinyújtása, mert ragad a krémsajttól. Nekem ilyen gondom nem volt. Nagyon könnyű volt vele dolgozni, alig kellett aláliszteznem. A receptet Chili oldalán találtam.





Hozzávalók (elvileg 24 db-hoz, nálam a leeső szélek miatt és, mert kicsiket készítettem, 30-32 db-hoz):
- 12 dkg krémsajt (eredetileg Philadelphia, nálam házi),
- 12 dkg szobahőmérsékletű vaj (nálam csak 10 dkg),
- 15 dkg liszt,
- cukor vagy só, attól függ, sósat vagy édeset készítünk (az édes változatnál cukorból 3 evőkanál kell bele, de én csak 1,5 evőkanállal tettem, a sós kiflikhez sóból én egy púpos mokkáskanálnyit használtam),
- töltelék: reszelt sajt vagy, ha édeset készítünk, akkor apróra vágott aszalványok, fahéj, egy kevés baracklekvár, durvára vágott dió és még cukor is, ha valaki igényli az édesebb ízeket...de láttam már csokival töltött és kakaós változatot is),
- tetejére felvert tojás, nálam tej (lányom tojásallergiás).

Elkészítés: 
1. A vajat, a krémsajtot, a cukrot összedolgozzuk, majd hozzáadjuk a lisztet (sós változat esetén a sóval kevert lisztet). Gyorsan gombócot formázunk belőle és zacskóba, majd pedig a hűtőbe tesszük néhány órára. Nálam egy éjszakát pihent.

2. Pihentetés után kétfelé vesszük a tésztát. Kinyújtjuk az egyik tésztát kör alakúra (20-22 cm átmérőjű volt az enyém, lehet ennél nagyobbra is, akár 25 cm-esre). Egy tányért tettem köré, körbevágtam. Így szép egyenletes köröm lett. Ezt aztán megkentem kb. 2-3 evőkanálnyi baracklekvárral az édes változathoz, majd 12 cikkre vágtam egy derelyevágóval.

3. Az apróra vágott aszalványokkal és dióval megszórtam. Aki szeretné, tehet rá még fahéjat és cukrot is. Feltekerjük a kifliket (a széles végénél kezdjük).

4. A sós kiflikhez reszelt sajttal szórtam meg a cikkeket és úgy tekertem fel mindegyiket.

5. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk (a hajtás legyen alul). Kinyújtjuk a másik tésztát is és hasonlóan járunk el. A leeső széleket én összegyúrtam és lett belőle még 2X6 kiflim.

6. A kiflik tetejét felvert tojással lekenjük. Én tejjel kentem le, mert lányom tojásérzékeny. Aki bírja az édeset, az a tetejére is szórhat egy kis fahéjas cukrot (az édes változat esetében).

7. Előmelegített sütőben pirosra, ropogósra sütjük. 180 fokot írnak a receptek, de nálam kellett a 200 fok, mert gyenge a sütőm (180 fokon kezdtem, de mikor láttam, hogy a tésztába gyúrt vaj kezd kiolvadni kissé, akkor gyorsan felkapcsoltam légkeverésre és magasabb hőre, így gyönyörű leveles, ropogós lett a sajtos kiflim. A lekváros nem lett annyira ropogós, gondolom a lekvár miatt, de nagyon finom).

2 megjegyzés:

  1. (180 fokon kezdtem, de mikor láttam, hogy a vaj kezd kifolyni a kiflikből" Milyen vaj kezdett kifolyni , a kiflikbol ? a receptben csak , a tèszta gyùràsànàl ìrsz vajat .

    VálaszTörlés
  2. Igen, az a vaj, amit belegyúrtam a tésztába, de akkor megpróbálom kicsit érthetőbben leírni. :)

    VálaszTörlés